Az úgynevezett portális keringés a vérkeringésnek az a része, amely összegyűjti az emésztőszervekből kifolyó vért, és egy nagy vénás éren, a vena portaen keresztül a májba szállítja.
Portalis hypertensióról akkor beszélünk, ha az említett érben a nyomás fokozódik, és meghaladja a 12 Hgmm-t, illetve a nyomáskülönbség a v. portae és a v. cava inf. (az egyik nagy visszér a testben) között > 7 Hgmm. Létrejöhet a portalis rendszer keringési ellenállásának növekedése, a portalis keringés fokozása, illetve a kettő kombinációjának következtében. A „nyugati világban” a portalis hypertensio leggyakoribb oka a cirrhosis, vagy nem teljesen találó magyar nevén a májzsugor (94,3%). A betegek 60,7 %-ában szól valamilyen jel a keringés megingása mellett. A klinikai diagnózis alapja a kórtörténet (májbetegség, alkohol, gyógyszer, vegyszer, vérzés jelei, trombózis hajlam, trópusi tartózkodás, a szövetekben folyadék felszaporodás, hasi fájdalom). Tovább segíthet az orvosi vizsgálati eredmény (májnagyobbodás, lépnagyobbodás, bőrjelenségek, kóros vénás értágulat (varix) a végbélben, a szövetekben folyadék felszaporodás, folyadék a hasban, telt nyaki vénák, a „caput medusae”-vel jelölt jelenség – azaz a hasfalon a köldök körül a bőrön átsejlő tág vénák). Nagy segítség az ultrahang vizsgálat. A portalis hypertensióra utaló jellegzetes endoszkópos jelek a nyelőcső /gyomor erősen kitágult kanyargós vénái, a „kigyóbőrszerű nyálkahártya rajzolat, körülírt értágulatok, kórosan tágult végbél vénás erek. A cirrhosisos betegek 30 – 70 %-ában fordul elő erősen varix (kitágult véna) a jellegzetes helyeken. A lépnagyobbodás vagy az alacsony vérlemezke szám jósolja a nagy varix-ok jelenlétét. A cirrhosisos betegek 5-8 % -ában keletkezik évente varix, de csak 1-2 % magas rizikójú. A kis varixok 4-30 %-a válik egy év alatt naggyá. A nagy varixok sokkal hajlamosabbak a vérzésre. Cirrhosisos betegen a portalis hypertensiót keresni kell, ha a thrombocyta < 100.000, ha megnyúlt a prothrombin idő, ha a v. portae > 13 mm, ha lépnagyobbodás van jelen, a cirrhosis előrehaladott stádiumaiban. Azokban a betegekben, akikben egyik rizikótényező sincs jelen, a nagy varixok jelenlétének valószínűsége alacsony, de nem nulla.
A portalis hypertensio legnagyobb veszélye az, hogy a fentiekben említett igen tág és vékonyfalú vénák egyike a fokozott nyomástól megreped, és ilyenkor igen súlyos, erős vérzés (un varix vérzés) keletkezik, amely rövid idő alatt nagy vérveszteséget okozhat – szerencsétlen esetben a beteg akár el is vérezhet.
A másik szövődmény az un portalis encephalopathia. Ennek lényege, hogy az említett erősen tág vénákon át a portalis keringés elkerüli a májat, annak méregtelenítő hatása emiatt kiesik. A vérben maradó mérgező anyagok a központi idegrendszerben működési zavart okoznak.
Számos módszer létezik az említett szövődmények megelőzésére, a portális nyomást gyógyszeres kezeléssel is lehet csökkenteni, de persze a legjobb, ha a portalis hypertensio ki sem alakul.