A nyelőcső daganatok endoszkópiája

Onco Update 2012

Rákmegelőző állapotok - a Barrett oesophagus

Epidemiológia

Fock KM. és mtsa. összefoglaló áttekintést nyújtanak a Barrett oesophagus epidemiológiájáról. A valós adatokat jelentősen meghamisítja az a tény, hogy a betegeket endoszkópos szűrés során fedezik fel, tehát ezek az adatok nem a valódi prevalenciát tükrözik. A betegség a nyugati társadalmakban gyakoribb, Ázsiában ritkább, de azért ott is előfordul. Az ázsiai demográfia mindemellett hasonlít a nyugatiéhoz, tehát ott is inkább az idősebb korosztály betegsége, és hátterében gastro-oesophagealis reflux betegség húzódik meg.

Bővebben: A nyelőcső daganatok endoszkópiája

A proton pumpa gátló szerek tartós alkalmazása

A proton pumpa gátló szerek (pronton pump inhibitor – PPI) alkalmazása valódi forradalmat jelentett a gastroenterológiában. Jelentős hatékonyságuknál és biztonságosságuknál fogva a savval összefüggő akut és krónikus betegségek kezelésének alapvető és lassan kizárólagos gyógyszereivé váltak. 2004-ban csak az Egyesült Államokban a savval összefüggő betegségek kezelésére 7,7 milliárd dollárt költöttek (bár nem kizárólag csak PPI-ra) (Everhart JE.). Ezzel párhuzamosan növekedett a hatásukról szóló közlemények száma is. Ennek a gyógyszercsoport hatékony gastro-oesophagealis reflux betegségban (függetlenül attól, hogy van- oesophagitis), Barrett oesophagusban és a non-steroid gyulladásgátlók okozta gyomor károsodás megelőzésében.

Bővebben: A proton pumpa gátló szerek tartós alkalmazása

Az emésztés és felszívódás zavara

Az emésztés számos mechanikus és biokémiai folyamat eredménye. Ezek közül a mechanikus változás az étel feldarabolását, továbbíthatóságát jelenti, illetve természetszerűen magát a továbbítását is. A tápcsatorna végül is egy teljesen flexibilis, mégis alakját megtartó futószalag rendszer, amely az egyes fontos állomásokon a feldolgozásra váró anyagot - vagyis a táplálékot – elidőzteti, és ezáltal a biokémiai folyamatokhoz az optimális időt biztosítja.

Bővebben: Az emésztés és felszívódás zavara

Eosinophil oesophagitis

Eosinophil oesophagitis 1 valószínűleg korábban is létezett, de ahogyan a különböző egyéb allergiás betegségek, ez is gyakoribbá vált 2, és ekkor terelődött rá a gasztroenterológusok figyelme. Most a különböző konferenciák egyik sláger témája, és ahogy egyre többen megismerik, egyre több betegen fedezzük fel. Az előfordulás gyakoriságára vonatkozó vizsgálatok nagy szórást mutatnak: az éves incidencia (a betegség kezdete, felfedezése) 3,7/100000 ember, az előfordulás (tehát valamennyi már meglévő betegség) 22,7- 50,6/100000 ember. 2, 3 65 éves kor felett viszonylag ritkább. 3

Bővebben: Eosinophil oesophagitis

Vastagbélrák felismerése/szűrése Septin9 segítségével

2006-ban hozta nyilvánosságra az akkori egészségügyi kormányzat a Nemzeti Rákellenes Programot. Néhány kiemelés ennek megállapításaiból:

„Európában Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések miatti halálozás. Az európai rákstatisztikák elemzése és az abból levonható tapasztalatok útmutatást nyújthatnak a hazai daganatellenes stratégiák kialakításához. 36 európai ország kor szerint standardizált mortalitási rátájának elemzése kimutatta, hogy Magyarország a férfiak összes daganatos halálozási sorrendjében az első, míg a nők összdaganatos halálozási sorrendjében a második helyen áll.”

Bővebben: Vastagbélrák felismerése/szűrése Septin9 segítségével

Étel intolerancia

Az étel intolerancia (mint nevéből is adódik) összefoglalóan  az elfogyasztott étellel (vagy adalékanyagokkal) szemben keletkező reakciókat, kellemetlenségeket jelenti. Ide tartozik a gyakori laktóz intolerancia, a búzaliszt érzékenység (coeliakia) és néhány ismert,  jól körülhatárolt más betegség is.  Szűkebb értelemben azonban a nem allergiás, de immunreakciókat aktíváló, a vérben un IgG típusú antitestek megjelenésével járó mechanizmusokat értjük a fogalom alatt. Szokták a jelenséget bonyolultabb (de pontosabb) módon „nem-allergiás étel hypersensitivitásnak” is nevezni – a továbbiakban étel intolerancia alatt ezt a fogalmat értem.

Bővebben: Étel intolerancia

A hasmenés

Ebben a leírás érdemes röviden áttekinteni a hasmenés létrejöttének okait.

A hasmenés kórosan híg és/vagy nagyobb mennyiségű széklet ürítésével  jár. Naponta mintegy 10 liternyi elfogyasztott étel, ital és a felső emésztő rendszerbe elválasztott emésztő nedv jut túl a nyombélen. Ebből normálisan mindössze 100 g-nyi a széklettel ürül ki. Következésképpen a 10 liternyi béltartalom 99 %-a fel kell, hogy szívódjon. Ha csak 1 %-kal kevesebb szívódik fel (azaz csak 98 %), akkor már hasmenés keletkezik. A béltartalom megszilárdulása a szigma bélben történik. A felszívódás hatékonyságának csak csekély változása a felszívódás vagy  szekréció tekintetében vagy  a tranzit időben laza / folyékony székletürítést eredményez.

A hasmenések kórélettani okai: Rosszul felszívódó anyag fogyasztása, amely folyadékot köt és visz magával (ozmotikus hasmenés). A felszívódás csökkenése vagy folyadék kiválasztás serkentése (szekréciós hasmenés) A nyálkahártya működés csökkenése betegség  (exudatív hasmenés),  műtét  (post-rezekciós hasmenés) következtében. Kóros fokozott motoros működés, fokozott mozgás (motoros hasmenés).

Krónikus hasmenéssel járó állapotok: Felszívódási zavar (liszt érzékenység) vagy más néven coeliakia. Gyulladásos bélbetegségek (pl: fekélyes vastagbél gyulladás - colitis ulcerosa, Crohn betegség), irritabilis bél szindroma (IBS), krónikus hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis), műtét utáni állapotok (gyomor eltávolítás után, a vagus ideg átvágása után, vastagbél eltávolítás után).

Puffadás és gázképződés

A magyar nyelvben a puffadás kifejezést kétféle jelenségre használjuk

  • a fokozott gázképződésre és
  • az étkezést követő erős teltség érzésre

A kérdést bonyolítja, hogy a fenti két jelenség gyakran kombinálódik, továbbá, hogy a puffadás/has feszülés olykor csak kellemetlen érzés, máskor azonban a has mérhető, jelentős növekedésével jár.

Bővebben: Puffadás és gázképződés

Helicobacter pylori

Az emésztőszervi betegségek megismerésében kétségtelen, hogy a 20. század legnagyobb felismerése a Helicobacter pylori nevű baktérium megismerése volt – Nobel díjat is érdemelt. Kiderült ugyanis, hogy a korábban idegességgel, étrendi hibákkal magyarázott fekélybetegség elsőszámú oka éppen ez a baktérium, amely meg tud telepedni a gyomorban és ott krónikus nyálkahártya gyulladást okoz. A rendszerint fiatal korban megszerzett fertőzés magától nem múlik, és a beteg évtizedeken át hordozza a kórokozót, amely a gyomor nyálkahártyán egyre súlyosabb elváltozásokat okoz. A körülmények szerencsétlen alakulása esetén a fertőzés akár gyomorrák keletkezéséhez is vezethet. Nem csoda hát, hogy a Helicobacter pylori az orvostudomány elsőszámú közellenségének bizonyult, annak ellenére, hogy az éppen aktuálisan meglévő fertőzés nem feltétlenül okoz panaszokat.

Bővebben: Helicobacter pylori

Új irányzatok az irritabilis bél szindroma diétás kezelésében - A FODMAP étrend

Az irritabilis bél szindroma a bél működési zavara, amelynek többféle formája van (a legutóbbi definició az un. Róma III beosztás). A betegek jelentős része étkezéseket követően különböző tüneteket észlel (teltség, puffadás, fokozott bélmozgás, hangoskodás, hasmenés), amelyeket természetes módon az elfogyasztott étellel, annak minőségével igyekszik magyarázni.

Bővebben: Új irányzatok az irritabilis bél szindroma diétás kezelésében - A FODMAP étrend

Colitis ulcerosa: (CU)

A colitis ulcerosa (másképpen fekélyes vastagbélgyulladás, kolitisz) kórokát tekintve számos elmélettel rendelkezünk, de a pontos hátteret még nem tudjuk. Hosszanti kiterjedésben a betegség mindig a végbél felől indul és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet. Amennyiben csak a végbél betegszik meg, a diagnózis proctitis. Kiterjedtebb kórforma a szigmabelet és a vastagbél leszálló szárát is érintő baloldali colitis. A legsúlyosabb betegségforma az egész vastagbelet érinti pancolitis (pan=egész). A betegség folyamán a kiterjedés változhat. Az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket értek el a betegség kezelésében, de a teljes gyógyulás sajnos még ma se lehetséges.

Bővebben: Colitis ulcerosa: (CU)

A vastagbél rák szűrése

Magyarországon a vastagbélrák igen gyakori – mind a nők, mind pedig a férfiak tekintetében

a világon az első 5 között vagyunk. Ez annál is szomorúbb, mert mindenkinek van esélye ennek a daganatféleségnek az elkerülésére, megelőzésére. Ez a rák ugyanis (az eddigi kutatások szerint) leginkább jóindulatú daganatokból (úgynevezett polypokból) alakul ki.

A világ sok országában szűréseket vezettek be a rákmegelőző állapotok felkutatására, ez különösen fontos olyanokon, akiknek a daganatképződésre fokozott az esélye. Ilyenek az 50 év felettiek, továbbá azok az egyedek, akikben (vagy akiknek közvetlen hozzátartozójukban – apa, anya, testvér, gyermek) vastagbél polypus vagy esetleg rák fordult elő. Hazánkban többféle szűrési módszert is kidolgoztak, amelyeknek elsődleges célja nem is rák, hanem a polypusok felfedezése (valójában nem is rákszűrésről van szó, hanem polypusok szűréséről, a rák megelőzéséről), ezekre azonban eddig anyagi fedezet hiányában széles körben nem kerülhetett sor.

A szervezett vastagbélrák szűrés hiányában az egyes ember nem tehet mást, mint hogy saját maga gondoskodik védelméről, és részt vesz szűrővizsgálaton.

A polypus (és sokáig még maga a rák) nem okoz panaszokat – felfedezésére az egyetlen esély, keresésük. Ezek a daganatféleségek olykor véreznek, így a széklet vér kimutatás felfedezésükben segítséget nyújthat. A legpontosabb diagnózis azonban a tükrözéstől várható.

A vastagbél tükrözése (colonoscopia) egyre elterjedtebben alkalmazott módszer mindenfajta vastagbélbetegség felfedezésére. A vizsgálat kétségtelenül meglévő kis kellemetlenségeit gyógyszeres előkezeléssel vagy akár rövid hatású altatással lehet csillapítani, szűntetni. Altatás mellett a beteg semmit nem érzékel az eljárásból. A polypok endoscopos eltávolítása (endoscopos polypectomia) technikailag szinten mindig lehetséges. Az eltávolított polypból nem lesz rák.

Sikeres polyp eltávolítást követően 3 év múlva indokolt az ellenőrzés (speciális esetekben lehetnek kivételek)

 

Vastagbélrák felismerése/szűrése

2006-ban hozta nyilvánosságra az akkori egészségügyi kormányzat a Nemzeti Rákellenes Programot. Néhány kiemelés ennek megállapításaiból:

„Európában Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések miatti halálozás. Az európai rákstatisztikák elemzése és az abból levonható tapasztalatok útmutatást nyújthatnak a hazai daganatellenes stratégiák kialakításához. 36 európai ország kor szerint standardizált mortalitási rátájának elemzése kimutatta, hogy Magyarország a férfiak összes daganatos halálozási sorrendjében az első, míg a nők összdaganatos halálozási sorrendjében a második helyen áll.”

Bővebben: Vastagbélrák felismerése/szűrése

A vastagbélrák gyógyszeres megelőzésének lehetőségei

A vastagbél rák férfiakban a negyedik leggyakoribb, az összes rákok 8,9 %-a. Világszerte, évente mintegy 678.000 új esettel lehet számolni. Megelőzésére, gyakoriságának csökkentésére az egyik lehetőség az úgynevezett kemoprevenció vagy kemoprofilaxis (azaz a veszély csökkentése gyógyszerekkel).  A rostok és a Ca /D vitamin mellett leginkább a non steroid gyulladásgátlók (NSAID) adásával próbálkoztak.  Számos állatmodellen meggyőző kísérleti eredmények születtek. A humán vizsgálatok eredménye némileg ellentmondásos – az eltérő eredményeknek számos oka lehet – mégis, a vizsgálatok többsége az egyes gyógyszerek kemopreventív hatását támogatja.  A preventív hatású szerek alkalmazását a mellékhatások gyakori volta korlátozza vagy teszi lehetetlenné. A krónikus gyulladásos bélbetegségekhez társuló vastagbélrák előfordulását tartósan szedett 5-ASA (szalicyl) készítmények csökkentik. Jelenleg a kemoprevenció nem ajánlható átlagos rák rizikójú betegnek, illetve a „sporadikus” colorectalis neoplasia megelőzéseként.

A D vitamin hiány a daganatos betegségek gyakoriságát növeli, ezt a veszélyt szünteti meg a D vitamin pótlás.

A Barrett oesophagus

A Barrett oesophagusban  évente mintegy 3-4 %-os gyakorisággal alakul ki enyhe dysplasia (azaz olyan elváltozás, amely még nem rák ugyan, de már egy kis lépés abban az irányban). Utóbbiból évente kb. 10 %-ban súlyos dysplasia és ebből mintegy évi 20 %-ban Barrett carcinoma (azaz nyelőcső rák). A fentiek miatt a Barrett oesophagust gondozni, figyelni, követni kell, ezen kívül a leírt súlyosbodás megakadályozására is szükség lehet. A gyógyszeres, savcsökkentő kezelést feltétlenül szükséges alapnak lehet és kell tekinteni, ehhez járulhat kiegészítésként bizonyos esetekben az un. endoszkópos kezelés.

Bővebben: A Barrett oesophagus